.. vagy mégsem?!

Kicsit változott a helyzet az albérlettel kapcsolatban. Az előző bejegyzésben említett problémák megoldódtak, viszont jött helyette egy olyan, amivel nem bírunk. Hetek óta küzdünk azért, hogy tudjunk maradni, de azt hiszem mégis mennünk kell. Hetek óta nem aludtam ágyban, nyugodtan meg kb. másfél hónapja nem. A lakás rosszabb, mint mikor "beköltöztünk", és úgy érzem ennek sose lesz vége. 

Konkrétan arról van szó, hogy csórók vagyunk, új albérletbe költöztünk, ami szinte tökéletes, de üres. Felajánlottak nekünk ingyen bútorokat, illetve a lakásban is volt 1-2 dolog. A beköltözés után nem sokkal viszont csípések jelentek meg rajtunk. Történt ugyanis, hogy reggelre több csípéssel ébredtünk, és először azt hittük szúnyog volt. Másnap még több csípésünk lett, rettenetesen viszketett az összes, megőrültünk tőle egész nap. Kiderült, hogy valószínűleg az ottani ágyban volt poloska... utánanéztünk mi is ez, majd kihívtuk a rovarirtókat. Az ágyakat azonnal eltávolítottuk a lakásból (a sajátomat is, mert összetoltuk és hátha átkerültek abba is...), orvoshoz rohangáltunk, aki megerősítette a gyanút, és hetekig vakaróztunk, mert napi szinten viszketett az összes csípés. Az irtás után egy darabig jó volt, elfogadtuk, hogy egy ideig a földön kell aludnunk. Viszont hiába vittük ki az ágyakat, továbbra se szűnt meg a probléma, igaz másfajta csípéseket kaptunk a semmiből. Mert látni nem láttunk bogarat, se mást, a csípések viszont jöttek. Gondoltuk a kapott bútorokkal lehet probléma, így az éjjel közepén nekiálltunk azt is eltávolítani a lakásból. Felmostunk, újra irtót hívtunk, de csak nem akar szűnni a probléma, ha a szobában vagyunk, folyamatosan érezzük, hogy valami "mászkál rajtunk"...
Most ott tartunk, hogy 1,5 hónapja az előszobában a földön alszunk, pokrócokon, amiket időnként igyekszünk kimosni. Az összes cuccunkat ide-oda pakolgatjuk hetek óta, mert mosunk, takarítunk, felmosunk, lemosunk, Domestosozunk szüntelenül. A lakásban nincs más, csak az én asztalom, és egy fogas, meg a több doboznyi cucc egy része. A másik része a gangon van. Próbáljuk külön tartani a mosott ruhát azoktól, amik ugyan nem koszosak, de az incidens óta nem mostuk ki (hátha abba is belement valami).

Nagyon fáradtak vagyunk, az előszoba kicsi, a padló kemény, nem tudjuk kipihenni magunkat. A legbosszantóbb az egészben, hogy nem látunk egy rohadt bogarat sem, vagy akármi is ez. Ötletünk sincs mi ez, de csíp. Hétvégén lemostuk az ablakokat, radiátorokat, felmostunk, és éjjel az előszobában annyi csípést kaptunk, mint mostanában nem. Nem tudom mire vélni, nem tudok az egész helyzettel mit kezdeni, és egyszerűen elegem van, hogy azért fizetem ki a bérleti díjat, hogy így éljek. A tulaj csak annyit tud mondani, hogy eddig nem volt ott gond. Az is felmerült benne, hogy mi vittük oda... érdekes módon soha nem volt probléma egyik korábbi albérletben sem. Rendkívül megalázó, kimerítő, és kibírhatatlan az egész helyzet. Minden nap félve fekszünk le, hogy vajon vannak-e új csípések és minden nap eszünkbe jut a költözés gondolata. Leginkább az, hogy ha vajon elköltözünk valamikor, nem visszük-e magunkkal ezt... De még csak költözni se tudunk jelenleg, mert nagyon nem állunk úgy anyagilag, hogy megengedhessünk magunknak egy másik albérletet. Ennél olcsóbbat soha nem fogunk találni, minden költsége ideális és szuper helyen van.
Utolsó ötletként felmerült, hogy kifestünk, hátha a falon van valami - atka, vagy hasonló, nem értek hozzá - és talán akkor megszűnik ez. Ha mégsem, akkor valóban menni kell, de az is rengeteg problémát vet majd fel.
Szóval nagy bajban vagyunk. Megint.