2015. augusztus 13., csütörtök

Gesztenyés álom - sütés nélkül

A fő szempontom a süti kiválasztásánál az volt, hogy ebben a melegben ne kelljen sütni... ez a gesztenyés álom - bár drága - tökéletes választásnak bizonyult, finom is, hideg is. Az elkészítéséhez sok edényt kellett koszolni, de egyszer kibírtam.
Az eredeti recepthez képest néhány dolgon változtattam. Ahogy én készítettem:

A hozzávalók: 
Vaníliás krém
 - 2 tasak vaníliás pudingpor
 - 8 dl tej
 - 15 dkg margarin
 - 25 dkg porcukor
 - 2 csomag vaníliás cukor

Gesztenyés "tészta"
 - 2 csomag gesztenyemassza (50 dkg)
 - 25 dkg darált háztartási keksz
 - 5 dkg porcukor
 - 15 dkg puha margarin

Áztató a babapiskótához
 - 2 dl kávé
 - 5 dkg cukor
 - ízlés szerint rumaroma
 - 24 db babapiskóta 

Teteje
 - habpor
 - 2 dl tej
 - cukrozatlan kakaópor


Elkészítés:
  1. A pudingport a tejjel elkeverve megfőzzük, félretesszük kihűlni.
  2. A tészta alapanyagait összegyúrjuk, és egy sütőpapíros tepsibe nyomkodjuk (az enyém egy kb. 24x37-es magasfalú tepsi).
  3. A kihűlt pudingot kikeverjük a margarinnal, cukrokkal, és a felét a gesztenyés alapra kenjük.
  4. A kávéhoz hozzáadjuk a cukrot, rumaromát keverünk bele. Ebbe épp csak egy pillanatra megmártjuk a babapiskótákat, és a krémre tesszük szép sorban.
  5. Rákenjük a maradék krémet.
  6. A habport a tejjel keményre verjük, és elkenjük a krém tetején.
  7. Kakaóporral leszórjuk a süteményt.

5 megjegyzés:

  1. Ezt imádjuk! A szülinapomra pont ilyet kértem :) Nagyon sokszor készítjük el, annyira finom!

    VálaszTörlés
  2. Nekünk is nagyon ízlett! És hiába van benne rengeteg anyag, nagyon könnyű sütemény! :)

    VálaszTörlés
  3. Igen, olyan fincsi :) Mi a receptjét egyik ősszel kaptuk meg Bölcskén egy vásárban, ahol egy tanya előtt árultunk és egy néni hozott ki nekünk süteményeket, nagyon kedves volt, és ez a süti is köztük volt. Azóta favorit :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves volt tőle, ritka az olyan ember, aki szeretetből idegeneket süteménnyel kínál. Nekem is nagy favoritom lett, biztos elkészítem még :)

    VálaszTörlés
  5. Igen, ott Bölcskén nagyon nyitottak és kedvesek a pincék gazdái. "Hozzá vannak szokva" hogy ilyenkor a pincéjük előtt árulnak az emberek és hatalmas a tömeg. Volt már olyan is hogy egy bácsi pincéjét fényképeztem kívülről, mire a kis öreg behívott engem meg Karit a pincéjébe borozni, pálinkázni, és persze mindenféle sütikkel meg finomságokkal is kínáltak, pedig nem ismertük egymást egyáltalán. Utána adtunk nekik ajándékba egy szép kerámiát :)

    VálaszTörlés